Intézménymutató:
Magyar Nyelv es Kultura Nemzetkozi Tarsasaga Anyanyelvi Konferencia
1993. május 2.
Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./
1993. május 18.
A keszthelyi Festetics-kastélyban minden évben májusban megrendezett Berzsenyi Helikon napokon a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság helyzete kerül szóba. Három esztendeje a határon túl élő magyar közösségek képviselői számolnak be életükről. Két éve a kisebbségi magyar írott és elektronikus sajtóról folyt eszmecsere, tavaly a nagyvilág magyar írói gyűltek egybe. /Ennek a tanácskozásnak az anyaga megjelent Magyar írók I. világtalálkozója /Berzsenyi Társaság/ címen/. Az idei tanácskozás címe: Magyar egyetemi tanszékek kisebbségi létben, a társrendező az Anyanyelvi Konferencia. A találkozón a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, ungvári, bukaresti és újvidéki magyar tanszékek oktatói vettek részt. /Pomogáts Béla: Berzsenyi Helikon. = Magyar Nemzet, máj. 18./
1993. június 28.
Anyanyelvi Konferencia
1993. június 28.
Az Anyanyelvi Konferencia felháborodottan vette tudomásul, hogy az 1993. májusában kibocsátott román államtitkári rendelet szerint a pedagógusok csak minisztériumi engedéllyel utazhatnak külföldre. Az Anyanyelvi Konferencia vezetősége tiltakozik ez ellen és felkéri a nemzetközi szervezeteket, csatlakozzanak, közösen tudatosítsák, hogy Románia diszkriminatív intézkedésekkel szembekerül az emberi szabadságjogokkal. /Szabadon utazgathatnak-e a romániai pedagógusok? = Magyar Nemzet, jún. 28./
1993. november 6.
Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./
1993. november 6.
Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./
1994. február 9.
Az Anyanyelvi Konferencia /teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ elnöke, Pomogáts Béla és alelnöke, Kolczonay Katalin, valamint a társaság erdélyi elnöke, Kántor Lajos Kolozsváron az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vendégei voltak, ahol dr. Octavian Buracu elnök, Gheorghe Vasilescu titkár és Kántor Erzsébet alelnök fogadták őket. A két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. Buracu elmondta, hogy megbeszélést tartott két kolozsvári napilappal, hogy a Szabadság és az Adevarul de Cluj szenteljen hetente egy-egy oldalt az interetnikai kérdéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. február 9.
Az Anyanyelvi Konferencia /teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ elnöke, Pomogáts Béla és alelnöke, Kolczonay Katalin, valamint a társaság erdélyi elnöke, Kántor Lajos Kolozsváron az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vendégei voltak, ahol dr. Octavian Buracu elnök, Gheorghe Vasilescu titkár és Kántor Erzsébet alelnök fogadták őket. A két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. Buracu elmondta, hogy megbeszélést tartott két kolozsvári napilappal, hogy a Szabadság és az Adevarul de Cluj szenteljen hetente egy-egy oldalt az interetnikai kérdéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. május 20.
Lakitelek és Tiszasas adott otthont a Tiszamenti Gyermekszínjátszók II. Találkozójának ápr. 29-máj. 1-je között. A magyarországi csoportokon kívül megjelentek a kis színjátszók Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. A találkozót a Lakitelek Alapítvány, Tiszasas önkormányzata és az Anyanyelvi Konferencia tette lehetővé. /Bányavidéki Fáklya (Nagybánya), máj. 20./
1994. július 16.
Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1994. november 8.
Az Anyanyelvi Konferencia /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ 1992-ben Esztergomban tartott VII. összejöveteleként kimondta szervezeti függetlenségét, így szervezetileg elvált a Magyarok Világszövetségétől, hangsúlyozta Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. A két szervezet szorosan együttműködik, de hangot ad ellenvéleményének is. Szerinte a Magyarok Világszövetségén belül a magyarországi régió felállításánál a magyar szellemi élet minőségi intézményeire kellett volna építeni, a Magyar Tudományos Akadémiára, az egyetemi és főiskolai tanácsokra, az értelmiségi szakmai szervezetekre, ehelyett politikai szervezetek és álszervezetek kaptak vezető szerepet. Az Anyanyelvi Konferencia választmánya állást foglalt a kisebbségben élő magyarság kulturális támogatásának költségvetési csökkentése ellen. /Magyar Nemzet, nov. 8./
1994. november 8.
Az Anyanyelvi Konferencia /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ 1992-ben Esztergomban tartott VII. összejöveteleként kimondta szervezeti függetlenségét, így szervezetileg elvált a Magyarok Világszövetségétől, hangsúlyozta Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. A két szervezet szorosan együttműködik, de hangot ad ellenvéleményének is. Szerinte a Magyarok Világszövetségén belül a magyarországi régió felállításánál a magyar szellemi élet minőségi intézményeire kellett volna építeni, a Magyar Tudományos Akadémiára, az egyetemi és főiskolai tanácsokra, az értelmiségi szakmai szervezetekre, ehelyett politikai szervezetek és álszervezetek kaptak vezető szerepet. Az Anyanyelvi Konferencia választmánya állást foglalt a kisebbségben élő magyarság kulturális támogatásának költségvetési csökkentése ellen. /Magyar Nemzet, nov. 8./
1995. január 4.
Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./
1995. január 4.
Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./
1995. március 8.
Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./
1995. április 1.
Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./
1995. április 29.
Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
1995. május 18.
Máj. 18-án az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében Kolozsváron rendezték meg a Szabédi Napokat. A negyedik éve összehívott találkozó közélet, egyház, irodalom témakörű tudományos ülésszakkal kezdődött. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 535. sz./
1995. május 22.
Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./
1995. június 28.
A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./
1995. június 28.
A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./
1995. július 27.
Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1996. április 29.
Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője ír a Népszabadságban arról, hogy 1989 után intézményes keretek teremtődtek Magyarországon a határon túli magyar kultúra támogatására, így a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, a civil szférában a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, kiegészítő nevén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Duna Televízió. Kántor szerint olyan intézmény szükséges, mint a British Council, amely "egységben akarja és képes látni az illető nyelvhez, egy nemzet szellemiségéhez kötött kultúrát. Nekünk nincs még ilyen intézményünk. Bár ha meggondolom, hogy létezik a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, akkor az Anyanyelvi Konferenciánkat akár az angol és a német intézetek testvérszervezetének tekinteném. Feltételes módban egyelőre, mert nem elég a vállalás, a szándék - anyagi eszközök hiányában marad minden a régiben." Érdemes vitát kezdeni a kérdésről. /Kántor Lajos: Hozzuk át Magyarországra a házsongárdi temetőt? = Népszabadság, ápr. 29./ Kántor Lajos tehát a Magyarok Világszövetségét MVSZ/ nem említi az erre alkalmas szervezetnek, sőt a másiknak, a Pomogáts vezette Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságnak igényel nagyobb összeget, miközben az MVSZ súlyos anyagi gondokkal küzd. Kántor Lajos már korábban is kifejezte, hogy ellenérzéssel van az MVSZ ellen, már 1995-ben aláírta az MVSZ-ellenes kollektív nyilatkozatot: Magyar Hírlap, 1995. márc. 8./
1996. április 29.
Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője ír a Népszabadságban arról, hogy 1989 után intézményes keretek teremtődtek Magyarországon a határon túli magyar kultúra támogatására, így a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, a civil szférában a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, kiegészítő nevén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Duna Televízió. Kántor szerint olyan intézmény szükséges, mint a British Council, amely "egységben akarja és képes látni az illető nyelvhez, egy nemzet szellemiségéhez kötött kultúrát. Nekünk nincs még ilyen intézményünk. Bár ha meggondolom, hogy létezik a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, akkor az Anyanyelvi Konferenciánkat akár az angol és a német intézetek testvérszervezetének tekinteném. Feltételes módban egyelőre, mert nem elég a vállalás, a szándék - anyagi eszközök hiányában marad minden a régiben." Érdemes vitát kezdeni a kérdésről. /Kántor Lajos: Hozzuk át Magyarországra a házsongárdi temetőt? = Népszabadság, ápr. 29./ Kántor Lajos tehát a Magyarok Világszövetségét MVSZ/ nem említi az erre alkalmas szervezetnek, sőt a másiknak, a Pomogáts vezette Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságnak igényel nagyobb összeget, miközben az MVSZ súlyos anyagi gondokkal küzd. Kántor Lajos már korábban is kifejezte, hogy ellenérzéssel van az MVSZ ellen, már 1995-ben aláírta az MVSZ-ellenes kollektív nyilatkozatot: Magyar Hírlap, 1995. márc. 8./
1996. május 11.
Hazai és kárpát-medencei írók, költők, politikusok voltak máj. 10-12-e között a keszthelyi Festetics-kastély vendégei, a Berzsenyi Társaság és az Anyanyelvi Konferencia Helikon-napok rendezvényén. Máj. 11-én tartották az anyanyelvvédelmi fórumot. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke előadásában elmondta, hogy minden nyolcadik európai ember valamilyen kisebbséghez tartozik, és több mint 70 nyelvjárást beszél. Már csak emiatt sem járható út, hogy a polgárok sokszínűsége az államhoz igazodjék, és ez ne fordítva legyen. Aggasztónak nevezte, hogy demokratikus módon is lehet antidemokratikus törvényeket hozni. A szlovákiai nyelvtörvényt és a romániai iskolatörvényt hozta fel példaként. /Magyar Nemzet, Népszava, máj. 13./
1996. május 24.
Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1996. június 26.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt Tibori Szabó Zoltánnak, a Szabadság fõszerkesztõjének a lapjában közölt, az MVSZ-t támadó cikkére. A világtalálkozóra meghívták az erdélyi sajtó képviselõit, ingyenes részvételt biztosítva. "A kongresszuson megjelent fõszerkesztõk névsora tanúsítja, hogy csak az nem jött el, aki nem akart." Az MVSZ nem sajtótámogató alapítvány, ezt a célt az Illyés Alapítvány szolgálja, mely az elmúlt években többtízmillió forintot juttatott az erdélyi magyar lapok támogatására, közöttük a Szabadságéra is. A fõszerkesztõ állításával szemben az MVSZ foglalkozik az anyanyelvápolás, a sajtó, a közösség és az egyén gondjaival is, így otthont ad és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, számtalan anyanyelvápoló versenyt rendez. Az MVSZ létrehozta a Külhoni Magyar Médiatársaságot, amelynek elnökségébe három erdélyi fõszerkesztõt is beválasztottak. Ezt a társaságot az MVSZ tízmillió forinttal támogatta. Az MVSZ 200 címbõl és 6000 kötetbõl álló, magyar- és világirodalmi oktatási segédkészletet juttatott el az erdélyi magyar iskolákba. Kárpátalja és Erdély falvaiba színes televíziókat és parabolaantenákat szállított, az MVSZ létrehozta és jelentõs pénzösszeggel támogatja Magyar Segélyszolgálat Alapítványt, az MVSZ által életre hívott Baross Gábor Társaság Erdély öt városában, három alkalommal, többszáz vállalkozó részére marketing és management tanfolyamokat szervezett. A példákat lehetne folytatni. Patrubány Miklós visszautasította a támadást, a hangot, a VET-tel szembeni lekicsinylõ, megkérdõjelezõ magatartást, megemlítve, hogy a fõszerkesztõ ötvenegy társával már egyszer feljelentette az MVSZ-t a magyar parlamentnél, abban reménykedve, hogy felszámolják, vagy legalábbis alaposan megnyirbálják azt. Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevõit kollektíven "svihák" jelzõvel illette, rágalmaival, hangnemében kimeríti a "közösség elleni izgatás" tényállását. A VET romániai jogi személyiséggel rendelkezõ civil társadalmi szervezet. /Patrubány Miklós: /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain). = Szabadság, jún. 26./
1996. július 1.
Szabó Piroska, a lap munkatársa nem fogadta el főszerkesztőjének, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elleni "durva támadását", sőt a megszüntetésére irányuló beadványt. "Céltalannak, értelmetlennek találom ezt a nyegle, meggondolatlan vagdalódzást, amely semmi máshoz nem vezet, mint erdélyi magyarságunk kiábrándításához, reménytől való megfosztásához". Nem ért egyet sem Tibori Szabó Zoltánnal, sem Kántor Lajossal, aki az MVSZ-ellenes beadvány aláíróinak támogatója és Jakab Gábor esperes köpenyébe burkolózva ír, saját megállapítása annyi, hogy az MVSZ pártérdekek szószólója. - Ha csak a Duna Tv létrehozása lenne az MVSZ tevékenysége, akkor is hasznos lenne. Az MVSZ ad otthont és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, amelynek Kántor Lajos az egyik alelnöke. - Ki róhatná fel, hogy a millecentenárium jegyben tartott világtalálkozó "múltittas" volt? "Lehet talán építkezni alapok nélkül"? "A magyar történelem mellőzése - akár az anyaországban, akár a határokon túl - után, egyáltalán nem elítélendő, ha végre az ezerszáz éves évfordulón megemlékezünk múltunkról..." - Az MVSZ minden bírálaton felül szükséges, "amelyet ha lerombolunk, saját várunkat gyengítjük..." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ Előzmény: 1053, 1070. sz. jegyzet.
1996. július 6.
Tibori Szabó Zoltán vádiratnak minősítette Patrubány Miklós reagálását, amely szerint Tibori Világméretek című írása kimeríti a közösség elleni izgatás feltételeit, Szabó Piroska szerint pedig Tibori cikke az MVSZ lerombolását célozza. Valaki kijelentette, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője. Cikkének lényege az volt, hogy ez így nem igaz. A főszerkesztő idézett MVSZ-ellenes megnyilvánulásokat, így Pomogáts Bélától, aki "a valóban össznemzeti arányokban gondolkodó Anyanyelvi Konferencia elnöke." /Tibori Szabó Zoltán: Amíg lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125. sz. jegyzet.
1996. július 14.
Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.
